Napelemes rendszerek

A Nap energiája hő és fény formájában éri el a Földet, melyet az emberiség ősidők óta hasznosít egyre fejlettebb technológiák segítségével. Hasznosításának két alapvető módja létezik az aktív és a passzív energiatermelés. Léteznek naphőerőművek, napkollektoros rendszerek és napelemes rendszerek.

A napelemes rendszer a napsugárzás energiáját alakítja át közvetlenül villamos energiává környezetbarát módon. A legfőbb cél a villamos energia felhasználás fedezése, vagy a megtermelt villamos áram értékesítése.

• Hálózati kapcsolódás szerinti csoportok:
  • Szigetüzemű rendszerek
  • Hálózatra kapcsolt, hálózatra tápláló rendszerek
  • Kombinált üzemű rendszerek

• Telepítés helye szerinti csoportok:
  • Tetőfelület
  • Talaj, szabadföld
  • Egyéb, kombinált (garázs, beálló, pergola, állványzat, stb.)

• Tartószerkezet szerinti csoportok:
  • Fix helyzetű
  • Forgatható, mozgatható

• Cellatípus szerinti csoportok:
  • Monokristályos (egykristályos)
  • Polykristályos (többkristályos)
  • Amorf szilícium

• Méret/teljesítmény szerinti csoportok:
  • Háztartási mérető kiserőmű (HMKE): < 50.0 kW (KIF, nullszaldó)
  • Nem engedélyköteles kiserőmű (KE): 50.0 ~ 499.0 kW
  • Engedélyköteles kiserőmű (KE): 0.5 MW ~ 50.0 MW (betáplálás, KÖF)
  • Erőmű (E): > 50.0 MW (betáplálás, erőművi szabályok, KÖF/NAF)

A napelemes rendszerek hozama függ a tájolástól (ideális D/DK/DNY), a dőlésszögtől (ideális 150 – 500), az alkalmazott komponensek típusától, árnyékolási tényezőktől (fa, kémény, tetőkiugró, antenna, stb.), a napsütötte órák számának átlagától (hazánkban átlag 2200 óra/év). 1 kWp teljesítmény éves várható hozama 1.100 kWh/év.

HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰVEK (HMKE)

2008. január 1-jétől lépett érvénybe a 2007. évi LXXXVI. törvény Villamos Energia Törvény (VET) módosítása, mely bevezette a Háztartási méretű kiserőmű fogalmát, s egyszerűsítette azok létesítési, engedélyezési eljárását.

VET 3. § 24. alapján: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t.
Háztartási méretű kiserőművet (Továbbiakban: HMKE) nem csak lakossági Ügyfél létesíthet, hanem önkormányzat és vállalkozás is, a fenti teljesítményhatár és csatlakozási pont feszültségszintjének figyelembe vételével.

A 10/2016 (XI.14.) MEKH rendelet 16. §-a alapján azon ügyfeleink, akiknek elszámolása profil alapon történik kötelesek elosztói teljesítménydíjat fizetni, ha 2017. március 31. utáni időpontban történik a 4 kW-nál nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőmű esetében a 4 kW feletti rész.

A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 4. § alapján: A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni.

A kiserőmű csak a minden napszaki csatlakozási pontra kapcsolódhat rá, a meglévő rendelkezésre álló teljesítmény nagyságáig. Vezérelt áramkörre kiserőmű nem csatlakozhat. Amennyiben a rendelkezésre álló teljesítmény kisebb, mint a kiserőmű teljesítménye, akkor először a rendelkezésre álló teljesítményt kell megnövelni. Ezt követően lehet beadni a kiserőműre vonatkozó igénybejelentést. A teljesítménybővítést a 7/2014. (IX. 12.) MEKH rendelet szabályozza.

A kiserőművek 5 kVA-ig egyfázisúan csatlakoztathatók, 5 kVA teljesítmény felett csak háromfázisú villamos energiatermelő berendezés kapcsolható a hálózatra. 

Vállalatunk fő profilja az 5 és 60 kWp teljesítmény közötti HMKE napelemes rendszerek tervezése, szállítása és komplett kivitelezése az ország teljes területén. A helyszíni felméréstől a teljes ügyintézésen keresztül az üzemszerűen működő rendszerig megvalósítjuk a beruházásokat.

Visszwatt-védelmes kiserőművek

Abban az esetben, amikor egy napelemes erőmű középfeszültségen csatlakozik a közcélú villamos hálózatra, vagy a naperőmű meghaladja az 50 kVA AC oldali teljesítményt, akkor már kiserőmű kategóriába esik és a tervezési és engedélyezési folyamat hosszú és költséges procedúra.

A VET 116& (3) b. pontja szerint nem kell lefolytatni építési engedélyezési eljárást, ha az adott naperőmű nem táplál vissza villamos hálózatba.

Az elmúlt évek T-görbéinek ismerete alapján, abban az esetben ha az adott fogyasztási helyen a pillanatnyi igény nagy többségben magasabb, mint a napelemes kiserőmű pillanatnyi villamos energia termelése, úgy egy műszaki megoldás (visszwatt-védelem) kiépítésével elkerülhető az építési engedélyeztetési eljárás és költsége, valamint számos előnnyel számolni lehet.

Inverter százalékpontos teljesítmény szabályzás – kifinomult és célszerű, a leginkább ajánlott megoldás

• Inverter típustól függő az alkalmazhatósága, a szabályzás sebessége, valamint rugalmassága
• Univerzálisan bárhol alkalmazható, utólag is rosszul méretezett rendszereknél
• Könnyen módosíthatók a beállítások, adaptálható egy esetleges változáshoz
• Az energiatermelés a lehetőségekhez képest maximalizálható
• Intelligens épületek esetén kombinálható a fogyasztó vezérlésekkel